A pátyi Szent II. János Pál Templom szentelése 2019.04.28.  

A XX. század második felében Pátyon csupán egy kis létszámú katolikus diaszpóra élt, akiknek létszáma az 1990-es években, a fővárosból kiköltöző nagycsaládos katolikus híveknek köszönhetően, örvendetesen gyarapodott. Kertész Imre atya vetette fel a templomépítés gondolatát és kezdett hozzá a közösségépítés feladatához. Ekkor a közösség templom céljára a korábbi falusi mozi épületből kialakított épületet használta. Zsolnay Béla apátplébános 2000. június 17-én helyezte el az új templom alapkövét azon a telken, melyet Takács Nándor, akkori megyéspüspök erkölcsi és anyagi támogatásának köszönhetően volt képes megvásárolni az egyházközség a helyi önkormányzattól. Zsolnay Béla szintén 2000-ben alapította meg a Pátyi Római Katolikus Templomért Alapítványt, melynek fő célja a templomépítés anyagi bázisának előteremtése volt. Tervpályázatot követően Gutowski Robert, lengyel származású, Pátyon élő építész terve kapott támogatást a megvalósulásra. 2007-től az idős apátplébános munkáját Harkai Gábor, budajenei plébános segítette 2008-ig, Zsolnay atya haláláig. Ezt követően Gábor atya irányította az építkezést, egészen a befejezésig.

A templom épülete, mely fizikai értelemben 2006-ban kezdett épülni, kerített templomként áll az 1980-as években épült elővárosi környezetben. A templomteret és az oltárt a telek legmagasabb, egyben leghangsúlyosabb pontjára helyeztük, az áldozatot bemutató pap keleti irányba tekint. A befoglaló ellipszisben egy másik, szögtöréssel elhelyezett ellipszis alakú kertet építettünk. Hasonlóan a középkori templomok tengelytöréséhez, a két ellipszis tengelytörése Krisztus testét jelképezi a kereszten. Az ölelő formát idéző oldalszárnyak védelmezően veszik körbe a kertet, az északi oldalon harangtorony emelkedik.

Szándékunk szerint a modern liturgikus igényekhez, az Egyház feladatának újszerű ellátásához mai építészeti és műszaki eszközökkel közelítettünk – szem előtt tartva, hogy a belső terek és a kert otthonos, világos és családias legyen, nemes és tartós anyagokkal építve, hiszen a Háznak a szakrális funkciókon kívül, tanító jellegű, nyitott, nyüzsgő közösségi élettérré kellett válnia.

A templom alapvetően négy funkcionális egységre bontható: templomtér és közösségi terek, plébánia paplakkal és irodával, torony és kert. Az épület összetett funkcióját a praktikum és költséghatékonyság magyarázta úgy használati, mint üzemeltetési szempontból.

A templom ajtaja a profán világ és a szakrális tér találkozási helye. Ez a gondolat határozta meg Ozsvári Csaba egyházi ötvösművész szándékát egy cizellált bronzlemezekből elkészülő bronzkapu vonatkozásában. A 14 kazetta közül a művész korai halála miatt csupán – az ószövetségi jeleneteket ábrázoló – 6 kazetta készülhetett el, melyeket – művész barátunkra emlékezve – a templomtérben helyezünk el és a szentelésre való lelki felkészülés jegyében leplezünk le, szentmise keretében. Tekintettel életművére, kezdeményezték Ozsvári Csaba boldoggá avatását, melynek előkészületei egyelőre Magyarországon folynak.

A harangtoronyban öt harang lakik, melyeket Szent Imre (350 kg), Szent István (162 kg), a második világháborúból való megmenekülés (130 kg), Szent Erzsébet (55 kg) és Szent Gellért (36 kg) tiszteletére öntöttek. A délidőben megszólaló legnagyobb harangot, valamint a másik, 130 kg-os harangot Szlezák László budapesti műhelyében öntötték 1936-ban és 1947-ben, míg a többi harang Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő műhelyében készült 2008-ban.

Szent II. János Pál Templom

Az építkezés 2006-tól 2019-ig zajlott, megszakítás nélkül. A templom egyházmegyei és állami forrásokból, pályázatokon elnyert támogatásokból, a hívek adományaiból és munkájával, valamint önkormányzati és alapítványi forrásokból épült. A közösség 2013-ban vehette birtokba az épületet.

A pátyi új katolikus templomot Spányi Antal megyéspüspök Istennek szenteli, Szent II. János Pál tiszteletére, 2019. április 28-án, Isteni Irgalmasság vasárnapján, délelőtt 10 órakor.

A közösség- és templomépítés folyamatát végigkísérte II. János Pál pápasága, 2005-ben bekövetkezett halála, majd 2011-ben boldoggá avatása, végül 2014. április 27-én, Isteni Irgalmasság vasárnapján történt szentté avatása. Közösségünk a boldoggá avatást követően kérelmezte az Ifjúság Pápájának védőszentként történő vatikáni jóváhagyását és – Spányi Antal megyéspüspök támogatásával – az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2013. április 25-én kelt levelében apostoli jóváhagyásában támogatta szándékainkat.

Az egy márványtömbből készült oltárba elhelyezésre kerül Szent II. János Pál ereklyéje, melyet Stanislaw Dziwisz, a pápa egykori személyi titkára, nyugalmazott krakkói érsek ajándékozott részünkre Lengyelországból. Az épületben a liturgikus alkalmak mellett otthonra leltek a Regnum Marianum közösségei, a helyi cserkészek, valamint a plébániai közösségek és hittancsoportok.

Orgonája még nincs a templomnak, de hála a hívek eddigi és jövőbeni adományainak és a helyi önkormányzat támogatásának, 2020. június 30-ig elkészülhet a templom koncertek megrendezésére is alkalmas hagyományos építésű, 9 + ½ + 1 regiszteres váltócsúszkás csúszkaládás orgonája Takács Péter pannonhalmi orgonaépítő mester munkája nyomán.

A szentelésre a pátyi katolikus közösség nagy kilenceddel készül, melynek során 9 héten át, hetente egy-egy gondolat köré felépített elmélkedésekkel és a hét folyamán – ha külön-külön is – mégis egymással közösségben imádkozunk közösségünkért, szentelendő templomunkért. A nagy kilenced mellett hétről-hétre közös lelki programokkal is készülünk, így lelki gyakorlattal, közös szentségimádásokkal, zarándoklattal és előadásokkal (március 16-án Ozsvári Csaba egyházi ötvösművészről, templomunk tervezett bronzkapujának alkotójáról lesz előadás a templomban). A tervezett és honlapunkon hirdetésre kerülő programokon minden érdeklődőt szeretettel látunk Pátyon, a Munkás téren álló új templomban.

Páty Római katolikus Plébánia

                                                                                              titkar@ude.hu, www.ude.hu

Facebook Hozzászólások