Buszsáv lesz Budakeszin, felére csökkenhet a menetidő

dugó BudakeszinMegjelent a Budapest Fejlesztési Központ közbeszerzési felhívása a Budakeszin belüli és Budakeszi úti buszsávok tervezésére. Budakeszi és a Zsámbéki-medence települései számára a súlyos közlekedési problémáik megoldásának ma egyetlen reális útja az autóbuszok előnyben részesítése. A Kormány és a Budapest Fejlesztési Központ mindenhol, ahol csak lehetséges, a kötöttpályás tömegközlekedési megoldásokat pártolja, de Budakeszi felé rövid távon nem lesz alternatívája a buszsávok építésének, már csak a domborzati viszonyok miatt sem.

A BFK létrejötte után, 2020 tavaszától közös munkába kezdett Vitézi Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármestere, dr. Győri Ottilia Budakeszi polgármestere, Csenger-Zalán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője és Fürjes Balázs államtitkár annak érdekében, hogy új állami beruházás indulhasson az elővárosi buszok közlekedésének segítésére a térségben. 2020 nyarán a II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely is csatlakozott a kezdeményezéshez és támogatásáról biztosította a projektet.

buszsáv

Jelenleg a fővárosban mindössze a Budakeszi út egy-egy rövidebb, belső szakaszán van buszsáv mindkét irányban, de a torlódások nem csak itt, hanem az agglomerációs szakaszon is jellemzőek, mindennaposak. Az elkészítendő tanulmánytervben kell minden változatot mérlegelve körüljárni azt a kérdést, hogy a Budakeszi út, illetve Budakeszin a Fő út mely szakaszain érdemes és melyik irányban szükséges buszsávot kialakítani. Mivel az útvonal sok zöldterületet érint, különösen Budakeszi belvárosában pedig érzékeny, sűrűn lakott részeken halad át, az előzetes vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy nem egybefüggő buszsáv a megoldás, hanem több rövidebb buszsáv, amelyeken dugó idején a buszok megelőzik a kocsisort. A csomópontokban intelligens jelzőlámpák irányítanák majd a forgalmat a buszokat előre engedve.

A projektben P+R és B+R parkolók is létesülnének, hogy Budakeszi távolabb eső részeiből, illetve a környező településekről is meg lehessen közelíteni az autóbuszokat. Ezek végállomását a városból Pátyra, illetve Telkire kivezető utak mellé célszerű telepíteni a P+R szolgáltatással együtt. Ugyanakkor cél az is, hogy forgalomtechnikai beavatkozások a környező településekről inkább az M1-es autópálya felé irányítsák az autókat a Budakeszi út helyett, ahonnan ez reális alternatíva. Azt is meg kell vizsgálni, hogy hatékonyan csökkentené-e Budakeszi forgalmi terhelését egy olyan elkerülőút, amely a Telki, illetve Páty felől jövő utakat kötné össze a Budaörs felé haladó úttal (de nem kínálva menekülőutat a Budakeszi út felé, ezáltal megnövelve a Budapestre zúduló autóforgalmat). A tervező feladata lesz a tanulmányok, vizsgálatok elvégzése után a buszsávok megépítéséhez szükséges tervek teljes körű elkészítése is.

A cél az, hogy a felgyorsított buszokra a most még gépkocsival járók minél nagyobb része váltson át. A mindennapos dugók Budakeszin nemcsak a városban élők, hanem, Pátyon, Perbálon, Zsámbékon, Telkiben, Budajenőn lakók életét is megkeserítik és Budapestre is kihatnak. A Kormány szűk két hónapja megjelent határozata szerint egy olyan megoldást kell a BFK-nak előkészítenie, amely már a Budakeszire a Zsámbéki-medence felől bevezető útszakaszoktól kezdve rendszerszinten részesíti előnyben a buszközlekedést minden torlódó útszakaszon. Erre a határozatra alapulva jelent meg a nyílt európai uniós közbeszerzési felhívás.

A térséget kiszolgáló autóbuszjáratok munkanapokon a reggeli csúcsórában átlagosan 1,5 percenként közlekednek, csúcsidőben óránként kb. kétezer utast visznek át Budakeszi és Budapest határán, mintegy 2 600 férőhelyet kínálva. A járatkövetés rendkívül sűrű, csúcsidőszakban 2-3 percenként járnak a kék Volánbuszok (22, 22A és 222 járatok) és 5 percenként a Volánbusz elővárosi járatai (781-795-ös számmezőbe tartozó helyközi autóbusz-járatok). A városhatáron ugyanakkor óránként 1 000-1 200 gépkocsi halad át, kb. 1 500 utassal, a közlekedési módok közötti arány tehát kb. 40-60% a közösségi közlekedés javára – ehhez képest a buszok ma mégis a dugóba kényszerülnek az autók mögött, emiatt menetidejük a csúcsidőben gyakran 20-30 perccel hosszabb a csúcsidőn kívülinél. A gépjárműforgalom az elmúlt évtizedben kritikus szintre emelkedett a környéken, így halaszthatatlan a probléma kezelése.

A beruházás teljes körű előkészítését Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára felügyelete mellett az érintett önkormányzatok, a Volánbusz és a BKK bevonásával a Budapest Fejlesztési Központ irányítja.

A nyílt, európai uniós közbeszerzési felhívás itt olvasható:

https://ted.europa.eu/udl?uri=TED:NOTICE:1093-2021:TEXT:EN:HTML&src=0

Forrás: facebook.com/vitezydavid