“Mindenkire szükség van, aki a községért tenni akar” – Kiszelné Mohos Katalin ünnepi beszéde

Kedves Nagykovácsiak!

Ahhoz szoktunk, hogy minden év október 23-án benépesül az iskola, gyerekek ünnepi műsora melengeti meg a szívünket, megtelik az 56-os büszkeségpont eseményekkel, látogatókkal. Ma ez is másképp van, ahogyan annyi minden ebben a 2020-as esztendőben. A koronavírus az ünnepeinket is átírta, vagy legalábbis az ünneplés formáját. Mert nem írhatta át az október 23-i történéseket, nem írhatta át annak a napnak a történetét, amikor a magyar nép a szabadság nemzeteként született újjá. És nem formálhatja át azt a jó érzést, hogy Magyarország olyan világot teremtett, amelyben október 23-a emlékezete nemzeti ünnepünkké válhatott. Közösen nem ünnepelhetünk most, de a családi körben eltöltött nap alkalmat ad arra, hogy elmesélhessük gyermekeinknek, hogy 1990 előtt ez a nap nemhogy piros betűs ünnep nem lehetett, de a hatalom megtorlásának tette ki magát mindenki, aki a szabadság nevében akart ünnepelni, emlékezni. Csak titokban lehetett emlékezni azokra, akik életüket adták nemzetünk méltóságáért, szabadságáért és függetlenségéért. Nagy szerencse, hogy vannak még, akik ma is velünk élnek az akkori idők tanúi közül. 1956 októbere szüleink és nagyszüleink forradalma volt. Nekik köszönhetjük, hogy a küzdelmekkel teli, de békés polgári átalakulás során közös erővel sikerült szabad és független országgá tenni hazánkat. 1956 magyarjainak szabadságszeretete nélkül a mai napon nem lenne mire emlékeznünk, nem lenne mit ünnepelnünk. Más lenne országunk, más lenne történelmünk, és a világ történelme is. Hálás vagyok a sorsnak, hogy szüleim korosztályának a hőseire emlékező ünnepen már hetedszer állhatok Önök elé, még ha idén a megszokottól eltérő formában is. Már két ciklusra bizalmat szavaztak nekem, és jól tudom, ez a bizalom kötelez. Tartozom azzal, hogy az egész közösséget szolgáljam, nem csak békeidőben, de járvány idején is. Magyarországon pontosan 100 éve nem volt világjárvány és valljuk be, azt gondoltuk, nem is érhet már el minket a spanyolnáthához hasonlatos ragály. De talán éppen ez a nem várt csapás lesz az, ami felráz minket és tudatosítja bennünk, hogy csak akkor lehetünk erősek, csak akkor szállhatunk szembe bármilyen sorscsapással, ha összefogunk, ha egységben, szeretetben tevékenykedünk, még ha éppen távolságot tartva kell is ezt tennünk. És ebben az összefogásban példát adnak nekünk ’56 hősei és a mi helyi hősünk, dr. Schmidt Imre, akinek emlékére ez a Büszkeségpont is létrejött. Dr. Schmidt Imre elsőként demokratikusan megválasztott polgármester Nagykovácsiban. Ez a tárlat emléket állít forradalmi tevékenységének, a község demokratikus, jogszerű működése megőrzéséért tett erőfeszítésének, mementóként a forradalom leverése utáni meghurcoltatásáért, az igazságtalan börtönévekért. És hátborzongatóak Imre bácsi 30 évvel ezelőtt leírt sorai: „Ki-ki tegye a szívére a kezét, mit tett eddig községünkért, és annak mi volt az eredménye? A megbékélés híve vagyok. Ellenzem a község lakosainak bármilyen szempontból való mesterséges megosztását. Mindenkire szükség van, aki a községért tenni akar.” Ma is példát mutatnak dr. Schmidt Imre gondolatai. Bízom benne, hogy Nagykovácsiban egyszer mindenki meghallja szavait, és rádöbben, hogy Nagykovácsi akkor lehet erős, ha a jövőért közösen tevékenykedünk: egységben, szeretetben. A szabadságért, a hazáért harcolni kell a háborúban és tenni kell a békés hétköznapokban is. A mai kornak is megvannak a maga kihívásai. Ma nem nemzeti szabadságunkért kell harcolnunk, hanem vírusokkal, láthatatlan ellenségekkel szemben kell megmutatnunk, hogy tudunk győzni. Közös célokkal, néha lemondással, aztán meg összefogással, egymás segítségével. Mindez nem könnyű, de ha fáradnánk, gondoljunk azokra, akik nemcsak tűrni, lemondani voltak képesek, hanem az életüket is adták a szent eszményért. Kívánom, hogy 1956 szelleme és a hősök emlékezete adjon erőt és bölcsességet mindannyiunknak, hogy összefogással le tudjuk küzdeni a járványt, és közös munkával óvjuk és építsük tovább otthonunkat, Nagykovácsit. Szép ünnepet és jó egészséget mindenkinek!

Kiszelné Mohos Katalin Nagykovácsi polgármestere