Wittinghoff Tamás: Csalódás volt a kormányzati egyeztetés

Nagy reményekkel érkezett a Magyar Önkormányzatok Szövetsége küldöttségének tagjaként Budaörs polgármestere a Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszterrel folytatott tárgyalásra. A miniszternek azonban nem volt semmire felhatalmazása, csak a kéréseket hallgatta meg, amiket a kormányhoz továbbít – Wittinghoff Tamás sajtóközleménye:

Három kéréssel érkeztek a miniszterhez a 25 ezer főnél nagyobb, de nem megyei jogú városok polgármesterei. Az iparűzési adó megfelezése nyomán keletkezett hiány teljes kompenzációját kérték. Tárgyalni szerettek volna a koronavírus-járvány elleni védekezés során felmerült költségek ellentételezéséről, illetve kezdeményezték, hogy kapják vissza a települések a gépjárműadó-bevételeket, amelyeket szintén elvettek tőlük.

https://www.facebook.com/moszhivatalos/videos/1135353586911792

MÖSZA tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Wittinghoff Tamás polgármester elmondta, hogy nagy csalódás volt számára az egyeztetés, hiszen a tárgyaló miniszter semmiben nem állapodott meg velük. Egyszerűen csak továbbítani fogja a hallottakat a kormányhoz. Mint kiderült, március végéig egyenként is egyeztetnek majd az önkormányzatokkal. Ez azért nagy probléma, mert már február 15-én be kellett nyújtani a helyi költségvetéseket, amelyeket hamarosan tárgyalni is kellene. Ez azonban szinte lehetetlen annak ismerete nélkül, hogy mennyit sikerül visszaszerezni az eddig elvont forrásokból – fogalmazott Wittinghoff Tamás. Nem volt jó hallani – tette hozzá a polgármester, hogy Gulyás miniszter úr is elismerte: az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás legnagyobb vesztese Budaörs. A várostól már eddig is évente több mint kétmilliárdot vontak el a saját bevételeiből.

Érthetetlennek találta, hogy miközben a 25 ezer lakos alatti településeken teljes körűen kompenzálja a kiesett iparűzési adót a kormány, miért nem kezeli ugyanilyen egységesen az ennél valamivel több lakosú önkormányzatokat is.

Emlékeztetett rá, hogy éppen a napokban készült el az Európa Tanács jelentése a magyarországi önkormányzatiságról, ami igen lesújtó képet ad a jelenlegi helyzetről. Valójában megkérdőjeleződik, hogy beszélhetünk-e önkormányzatiságról hazánkban. Noha Magyarország aláírta, mégsem teljesíti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája pénzügyi vállalásainak többségét.

A közös sajtótájékoztatón Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke leszögezte, hogy a települések továbbra is egységesen lépnek fel, folyamatosan figyelni fogják a különtárgyalásokat is, és nem hagyják, hogy a kormányzat megossza az érdekvédelmi szervezetbe tömörült városokat.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa a napokban fogadta el országjelentését hazánkról. Azt vizsgálták, hogy mennyiben felel meg egy ország gyakorlata az önkormányzati chartának.

A jelentés szerint az önkormányzatok finanszírozására vonatkozó nyolc vállalás közül hat egyáltalán nem, kettő pedig részben teljesül Magyarországon. Többek között az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás gyakorlata és bevezetésének módja is ellentétes az uniós elvárásokkal – állapították meg.

Budaörs önkormányzata például 2017-ben 2,1 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kényszerült fizetni, és azóta ez az összeg évről-évre növekszik, 2021-re már több mint hárommilliárd forintra rúg.

A vizsgálat során megállapították, hogy a szolidaritási hozzájárulás eredményeképpen az állam nem hogy hozzájárulna egyes önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához, de saját jövedelmeik jelentős részét el is vonja.

Pedig a charta 9. cikk 1. pontja alapján a helyi önkormányzatok a saját bevételeikkel – például a helyi iparűzési adóval – szabadon rendelkezhetnek. Ezt az állam nem vonhatja el.

A 2020-ban kitört koronavírus-világjárvány kapcsán bevezetett veszélyhelyzeti jogrend lehetőségeit kihasználva a magyar kormány tovább folytatja az önkormányzatok kirablásának gyakorlatát – a saját bevételek közül először elvonta a gépjárműadót (ez Budaörs esetében évi 170-180 millió forint) és az idegenforgalmi adót, majd azzal „támogatta” meg a kis- és középvállalkozásokat, hogy megfelezte a helyi iparűzési adójukat. Ez utóbbi a vállalkozásoknak érdemi segítséget nem jelent, a bevételkiesés viszont az önkormányzatok működését nagymértékben veszélyezteti. Budaörsön pl. további 1,5 milliárd forinttal csökken az intézkedés folytán az önkormányzat saját bevétele.

Ehhez járulnak még azok a központi intézkedések, amelyek az önkormányzatok parkolásidíj- és bérletidíj-bevételeit érintik, továbbá megtiltják a hiányzó források pótlását önkormányzati hatáskörben adókivetéssel vagy -emeléssel.

A Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa szerint nincsen valós és érdemi konzultáció az önkormányzatok és a kormány között,  különösen a pénzügyi források juttatását és újraelosztását illetően; a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai továbbra sem elégségesek, a „szolidaritási hozzájárulás” aránytalanul negatív hatással volt a helyi pénzügyekre; a helyi önkormányzatoknak nincs megfelelő pénzügyi forrása helyi adókból és díjbevételekből; az önkormányzatoknak juttatott állami támogatások feltételei nem objektívek.

Ennek alapján a következőket javasolják a magyarországi hatóságoknak:

  • állítsák meg a központosító törekvéseket;
  • korlátozzák az állami hatóságok a beavatkozást az önkormányzati feladatkörökbe;
  • folytassanak valódi konzultációt;
  • jusson elegendő forrás a helyi feladatokra;
  • a helyi adók mértékét helyben határozhassák meg;
  • igazságos és átlátható legyen az önkormányzatok támogatása;
  • biztosítsák az önkormányzatok számára a hatékony jogorvoslati lehetőségeket.